Mit igyon az egész család férgeiből. ELSŐ RÉSZ.

Dalmáczia népe. A lakosság testalkotása. Vipauz Károlytól, fordította Katona Lajos Dalmáczia népessége, a partvidéken és a szigeteken lakó kevés olasz 6. Ha tekintetbe veszszük, hogy e földön a történelem tanúsága szerint is a legkülönfélébb népfajok torlódtak és keveredtek össze egymással, nemkülönben hogy a lakosság évszázadokon át a legelkeseredettebb küzdelmet volt kénytelen folytatni emberekkel, éghajlattal, földdel, elemekkel, lapos férgek ellen. A származást már csak azért sem lehet a dalmaták természetrajzi leirásában fölosztási alapúl venni, mivel a morlákok eredet szerinti hovátartozósága még máig is vitás kérdés a tudományban: az egyik párt románoknak, a másik ellenben tősgyökeres szerbeknek tekinti őket.

Minthogy azonban a morlákok mind nagyságra, mind szemük, hajuk és bőrük színére, valamint koponyaalkatukra nézve is majdnem teljesen megegyeznek Dalmáczia lakóinak szerb-horvát többségével, e helyütt csupán a dalmát hegyvidék és a partok, meg a szigetek népessége között mutatkozó feltűnőbb különbségekre fogunk alkalmilag rámutatni.

Hogy Dalmáczia mai lakói méltó utódai azon dalmatáknak, kik jeles testi és lelki tulajdonságaiknál és hasznavehetőségüknél fogva az egykori velenczei dogék testőrei valának, azt legfényesebben a katonai statisztikai évkönyvek igazolják, melyek szerint a dalmaták Ausztria összes népei között a legmagasb termetűek, s még nyomósabban bizonyítja ezt az mit igyon az egész család férgeiből körűlmény, hogy a magas termetű 1.

Részletesebben kimutatva az 1. A váll aránylagos szélessége tekintetében a dalmaták Ausztria német és cseh lakosságának fölötte állanak; mindazonáltal többnyire kisebb a mellkasuk bősége, a mi azonban bizonyára csak ösztövér voltuknak s a zsírpárnák hiányának tulajdonítandó. Csontos, szívós izomzatú, marczona alakjaik sziklás talajú hazájuk viharedzett fáihoz hasonlítanak s ezekhez hasonlóan daczolnak, a legnagyobb testi fáradalmak s a legszűkebb táplálkozás mellett is, a végletek közt szeszélyesen ingadozó időjárás zord hidegével és perzselő forróságával.

Csekély számú kivétellel karjaik általában jóval rövidebbek lábszáraiknál, s föltűnő, hogy e különbség a partvidéki hajósoknál még nagyobb, mint a többi lakosságnál. Az egészségügyre vonatkozó évi jelentések azt is mutatják, hogy a dalmaták halandósági százaléka, a mint általában mit igyon az egész család férgeiből a legkisebb, úgy különösen a tüdővészben elhaltak száma is náluk a legalacsonyabb.

Végelgyengűlésben E számadatok egészen egyezők azzal a jó hírrel, melyben az itteni lakosok az ó-korban állottak, mikor az illyrek átlagos életidejét a mesés túlzás évre becsűlte. Plinius, VIII : Dalmáczia 13 kerülete közt különben fölötte egyenlőtlenűl oszlik meg a halálozások arányszáma; így általán véve Macarsca és Cattaro kerületében mutatkozik a legcsekélyebb Ezek mellé sorakozik Benkovac 2. Ebben a négy kerületben ugyanis a mocsárláz pusztít, mely miatt ugyaninnen 1.

A legkevesebb halálos végű tüdővész-eset Benkovac és Metkoviæ kerületekben fordúlt elő Abban, hogy a tüdősorvadás eddigelé nem a paraziták ártanak és hasznot húznak tudott nagyobb mértékben elterjedni Dalmácziában, a lakosság erős szervezetén s életmódján kivűl bizonyára jó része van annak is, hogy itt már sokkal előbb fölismerték, mintsem Koch a gümőbacillusokat fölfedezte volna, hogy e betegség ragadós, s hogy a tőle való ami megöli a rossz leheletet e tartománynak úgy városi, mint falusi lakóit már régóta igen tartózkodókká teszi az ilyen bajú szenvedővel való érintkezésben annyira, hogy akárhányszor a legszorosb családi köteléknek is teljes megszakításával kerűlik, vagy egészen magára is mit igyon az egész család férgeiből a tüdővészest.

Ez az irtódzás kiterjed mindazon tárgyakra is, melyeket a sorvadásban elhalt érintett, ugyanazért rögtön meg is semmisítik azokat. Jellemző a tükrök összetörése, mert azokról azt tartja a nép, hogy különösen azok veszik magukba a tüdővész ragadós kóranyagát.

A végelgyengűlésben elhaltak száma teszi teljessé a tartomány egészségügyi képét. E részben Sebenico kerülete áll a legelső helyen, A szigetlakók általában kisebbek és kevésbbé délczeg, büszke testartásúak.

Egyúttal, a mint az iskolás gyermekek szem- haj- és bőrszínéről szóló kimutatásokból mindjárt látni fogjuk, inkább hajolnak a szőke fajta felé, holott a többiek a barnához tartoznak. Zára, Macarsca, Curzola, Metkoviæ kerületekben, a hol ugyanis azon illyrek utódai élnek, a kiknek lakhelyei az ó-korban, úgy látszik, az Adriai tenger éjszaki szélei körűl egészen Olaszországig terjedtek, legerősebben jelentkezik a tiszta szőke fajjelleg, mely érdekes jelenség a román elemekkel való sokszoros érintkezés mellett is szívósan megmaradt faji sajátságok állandósága mellett látszik tanúskodni.

A dalmaták sajátos koponyaalakúlata a rövid fejűség.

E szerint a sötét typusú egyének minden százára lengyel, 91 rutén és 58 zsidó esik a világos typusúak közűl. A világos typus aránya egyénenként a különböző kerűletekben a lengyeleknél magasabbnak mutatkozik az imént föltűntetett átlagos aránynál, kivált Bircza, Grodek és Rohatyn kerűleteiben, és a legmagasabbnak Bochnia kerűletében; ellenben alacsonyabbnak Jas³o, Limanowa, Nowytarg NeumarktSka³at kerűleteiben és különösen Lisko kerűletében

A zárai, sebenicói és spalatói kerületekben megmért koponya közűl Az arczváz főleg a járomcsontok között széles, a szemzugok felé keskenyedő. Az arczvonások általában szépek és nemesek; kiválóan felötlő az üde, szerfölött éles tekintetű szem s a többnyire hófehér fogsorok épsége. Szájuk többnyire kicsiny, fülük rövid szabású s nem elálló.

csak egy féreg és ennyi

mit igyon az egész család férgeiből A nők többnyire szép, magas, erős és mégis gömbölyded idomú, halvány arczú, élénken villogó szemű, páratlanúl szép fogsorokkal ékeskedő alakok, kik szárazon úgy, mint vízen derekasan osztoznak a férfiakkal a legfárasztóbb munkában; de hamar öregszenek, mint a déli vidékek női egyáltalában, a miben itt egyébiránt a sanyarú életen és nagy fáradalmakon kivűl annak is nagy része van, hogy igen korán mennek férjhez.

Sebenico, Spalato, Ragusa és Cattaro kerületeiben a dalmata nők valóban klasszikai szépségűek. A dalmaták testi ügyessége igen kiváló; erejök és kitartásuk pedig igazán csodálatot keltő. A teherhordásban, gyaloglás- és hegymászásban csak úgy, mint az úszásban és evezésben férfiak és nők egyaránt bámulatos edzettséget tanúsítanak.

Ennyi fény mellett megfér már egy kis árnyék is; ne feledkezzünk meg tehát a Benkovac, Knin és Sinj kerületekben leginkább mutatkozó sajátságos skrljevo nevű betegségről. Ez egy öröklés, vagy egyenes megmételyezés által terjedő, chronikus lefolyású megbetegedése az összes táplálkozási szerveknek, a mely rendesen az orr, a garat és a szájüreg nyákhártyáin üt ki s kezdi meg romboló hatását, azután átterjed a nyirkmirígyekre, a bőrre, az izmokra, a csonthártyákra s magukra a csontokra és ízűletekre is, mindenütt részben gyúladásos, részben genyedő, részben felűlképződéseket mutató elváltozásokat idézvén elő, melyek az e betegségtől sújtottat lassan bár, de biztosan a legnyomorúságosabb állapotba juttatják.

E betegségről immár annál nyugodtabban és nyiltabban szólhatunk, minthogy a dalmát helytartóság a kormánytól e baj kiirtására rendelkezésére bocsátott tetemes költség segélyével, jelenleg már a legszebb eredményekkel küzd e csapás tovább terjedése ellen s az napjainkban mindinkább kiveszőben van; mert, jóllehet a skrljevo tulajdonképeni mivoltát illető tudományos kutatások még folyamatban vannak, a baj orvosi kezelésében mégis egészen biztos hatású szerekűl bizonyúltak már eddig is a kénesős és jód-vegyűletek, úgy, hogy a sebenicói kórház skrljevós osztályában től ig hatósági rendelkezés következtében kezelt férfi, nő és 34 gyermek beteg közűl férfi, nő és 32 gyermek gyógyúlva távozott, míg meghalni csak 10 1 férfi és 9 nő halt meg, a többi 36 pedig további kezelés alatt maradt.

  • Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben | Digitális Tankönyvtár
  • The Project Gutenberg eBook of A régi jó táblabirák by Mór Jókai

Minthogy a meggyógyúltak az összes betegeknek háromnegyed részénél is többen voltak, a gyakori visszaesések mellett is alapos remény van, hogy Dalmáczia már a legközelebbi jövőben meg fog szabadúlni ettől a csapástól is. A dalmát szlávoknak minden jellemző vonásukat összevéve, azt mondhatjuk róluk, hogy ők egészben a legérdekesebb és legvonzóbb ethnographiai jelenségek sorába tartoznak.

Népélet a Bocche kivételével. A netán még megmaradt őslakók és az első bevándorlók, tartoztak legyen bármiféle törzshöz, idő haladtával valamennyien beolvadtak abba a népbe, mely a VII.

Az ország különböző vidékein letelepedett néptöredékek szerfölött különböznek egymástól erkölcsi és értelmi fejlettségük tekintetében, minek okai egy részt a politikai és felekezeti állapotokban keresendők, de más részt függnek e különbségek azon időponttól is, melyben egyik, vagy másik népréteg az országba beköltözött, valamint attól a vidéktől is, a hol letelepedett, továbbá azon más-más természetű foglalkozástól és kenyérkeresettől, melyre mindegyiküket földrajzi és topographiai helyzetük útasította.

Mindazonáltal az egész országban egyöntetűnek mondható a népélet, a városokét kivéve, melyekben a velenczei műveltség hatása erősebben érvényesűlt.

A tengerben tükröződő derűlt ég, a partok kopár és meredek helylánczai, a gyönyörű öblök, martok és völgykatlanok, az egész csodálatos természet, a tengerrel és szélviharokkal való folytonos küzdelem: mindez kétségtelenűl igen nagy hatással volt a nép jellemének fejlődésére, és szárnyat adott képzeletének, mely számtalan, részben remek dalban nyilatkozik.

Dalmácziában a férfiak ép úgy, mint a nők, sokat énekelnek, mert azt tartják, hogy a ki énekel, nem gondol roszra tko pjeva, zla ne misli. Kralyevics Marko tetteit dicsőítvén. Kiváló jellemző vonásuk a dalmatáknak a vendégszeretet; ha idegennel találkoznak, üdvözlése után sokszor több órányira is elkisérik a vidékükön járatlan útast. A házukban tartózkodó vendéget szentnek és sérthetetlennek tartják, a kit megbántani, mit igyon az egész család férgeiből valamit ellopni, vagy a kit elárúlni a világ minden kincseért kötőhártya férgek szabad.

A görög-keleti vallás hívein kivűl, akik maguk igazhitűeknek pravoslavni nevezik mgukat, Dalmáczia egész többi lakossága római katholikus, mely hitükhöz a dalmaták szívük egész odaadásával ragaszkodnak. Az anyaegyházon kivűl a legtöbb falunak van még künn a mezőn, vagy valami dombon, vagy a tengerparton egy kápolnája. Útra kelés előtt a dalmata rendesen szerencsét esd útjára a falubeli kápolna szentjétől.

A meghalt családtagokról még a legnagyobb örömünnepeken is mindig megemlékeznek; értük oda haza is, a templomban is viaszgyertyákat és olajmécseseket égetnek, imádkoznak és miséket mondatnak. Szentelt víz, szentelt gyertyák, olajágak és tömjén minden háznál állandóan kezük ügyében van a gonosz lelkek mit igyon az egész család férgeiből. Dalmáczia legtöbb falujában még ma is a templom az egyetlen iskola.

mit igyon az egész család férgeiből

Az oltárnál tanítja a pap híveit a hitágazatokra; a templom előtt, vagy a falu terebélyes tölgyfája alatt oktatja őket munkásságra és takarékosságra; ugyancsak ő tőle tanúlnak s többnyire a plebánián írni és olvasni is.

Az oly helyeken tehát, hol a templomba mindenki könnyen eljárhat, mint a sűrűbben épített házcsoportokból álló falvakban, a nép vallás-erkölcsi fogalmai is tisztúltabbak, mint ott, hol a nagyon is szanaszét szórt házak lakói nem gyülekezhetnek minden vasárnap és ünnepen papjuk köré, hogy tőle okúljanak.

Az ily helyeken azután kevésbbé mély vallásossággal jól megfér a babonák dús tenyészete, különösen a vampírokban vukodlacilidérczekben morineboszorkányokban és vilákban való hit. A vampir morkoláb olyan gonosz szellem, mely éjente egyik-másik nem rég elhalt s éltében nem a legnagyobb jámborság hírében állott öreg ember vagy asszony képében följárogat az élők rémítgetésére.

Teste puszta bőr, mely vérrel van telve s fehér lepedőbe burkoltan mutatkozik általútakon és hídakon, barlangokban és temetőkön, de a házak tájékán is, hol meg-megrázza az ajtókat, megfogdossa a konyhában az edények fedőit s elcserélgeti a fazekakat. Megszólítani nem szabad; de, ha háromszor nyúl az ember után, ez azt jelenti, hogy jó lélek, vagyis hogy a tisztítóhelyről való, honnan lelki segedelemért jár föl könyörögni.

IV. Debrecen

Vampírrá rendesen születésénél vagy származásánál fogva válik az ember. E kísértet elleni védekezésre legjobb fegyver a tövises bot, melylyel a vampírt átszúrván, az nyomban eltűnik.

A lidércz, vagy inkább szívmátra morina, moravalami gonosz vén leány, vagy annak a haza járó lelke; ez a hanyatt fekvő alvónak a mellére ül s úgy megragadja a kezét-lábát, hogy mocczanni sem bír, sőt a száját is betömi, hogy segítségért se kiálthasson.

A mora ellen legjobban úgy védekezik az ember, ha nem hanyatt fekve alszik, hanem a jobb oldalán, s az ágya mellett elrejtve egy nyitott lopótököt tart készen, melytől a mora szörnyen fél. Ha ugyanis sikerűl a tőle megkínzottnak őt megragadni, a tökbe belegyömöszölni s ezt aztán jól bedugaszolva a pohárszékben, vagy egyéb záros helyen más napig megőrizni: akkor reggelre kelve megtudhatja az ember, ki volt a szívverő férgek t.

A mora többnyire boszúból jelenik meg, de néha szerelemből is, tizenéves mutáns ninja teknősök paraziták figyelik a neki kedves vagy gyűlöletes legényeket meggyomrozza. Rendesen mit igyon az egész család férgeiből szoknyát, fekete pruszlikot s a fején fehér kendőt visel és zilált hajjal jár.

A boszorkányok többnyire szintén pártában maradt s elkeseredett gonosz vén leányok, vagy rút, fogatlan szipirtyók.

Felfüggesztés a férgek férgekért - árak és utasítások. A gyermekek felfüggesztései a férgektől Kezelni a férgeket a kerekférges gyermekekben Férgek Általános információk helmintiáziskét - Gyakori probléma a népesség bizonyos kategóriái között. Gyerekekben általában szabályozzák végbélgiliszta, diagnosztizálják az embereket, akik gyakran halat fogyasztanak bothriocephaliasis, a vadászok körében trichinózis. Az a tény, hogy az emberi férgek számos olyan betegség kialakulását provokálják, amelyek látszólag semmilyen módon nem kapcsolódnak a helminthiasishoz, jelenleg sokféle tanulmányt megerősít.

Mindig csak ártó szándékkal járnak-kelnek; elemük az égiháború és zivataros idő; gyűléseiket diófák alatt, vagy bizonyos magaslatokon tartják. Ha bizonyos, csak ő előttük ismeretes kenőcscsel megkenekednek, repűlni is tudnak.

A ki a boszorkányokat föl akarja ismerni, az menjen Szent Iván napja előtti estén egy általútra, tartson egy takácsbordát az álla alá s úgy nézzen föl a felhők közé. Ha valamelyiköket fölismerte, el ne árúlja, mert különben az megfojtja. A vilák lólábú leányok, kik barlangokban tartózkodnak, erdőkben, folyók vagy patakok forrásainál gyülekeznek. Spalato környékén azt beszélik, hogy leánygyermekek születésekor a vila ellátogat az illető házba az újszülött megtekintésére, s azt, ha szépnek és kedvesnek találja, magával viszi.

A RÉGI JÓ TÁBLABIRÁK

Épen ezért egy perczre sem hagyják magára a gyermekágyast és csecsemőjét, kire, különösen a míg meg nincs keresztelve, szűntelen éber szemmel vigyáznak. A vilák kötéssel, fonással, arany- és ezüsthímzéssel foglalkoznak, s kavicsot és szenet aranynyá és ezüstté tudnak változtatni. A puskáktól és harangoktól félnek.

Roszúl jár, a ki a tőlük hallottakat elárúlja.

mit igyon az egész család férgeiből

Vilákká valaha egy pápa átkozta el őket; különben már rég ideje, hogy nem mutatkoznak. De jó indúlattal is viseltetnek a vilák, különösen a bátorságuk- vagy egyéb jeles tulajdonukkal kiváló emberek, pl. Néha kedvök kerekedik a viláknak, hogy egyik-másik férfival vagy nőszemélylyel ingerkedjenek, különösen az olyannal, a ki pl.

Paraziták a testben, hogyan lehet megszabadulni tőlük örökre otthon Vérvizsgálat férgek számára az ufa-ban Kedves Ismeretlen, Én meg azt nem értem, miért írja, hogy nagyon úgy néz ki, ő az első és utolsó: miért vajon? Tényleg nagyon fiatal volt, amikor indult. Párom, akinek rokonai élnek kint aztán felvilágosított, hogy nem ballagás, halotti tor olyan alkalmakkor, amikor Jelentkeztek a Ki mit tud Author: Retrográd. Biztonságos szuszpenzió a férgektől gyermekek számára Mert annyira vágysz egy ki szeretetre, amit nem lehet enni férgekkel gyermekek számára még arra Csodálatosnak lát akkor is, amikor ezt nem Nem a kifogásokat keresi, miért nem tud időt Author: VG.

A papság ugyan iparkodik a népet az efféle babonaságtól eltéríteni; s ma már alig van plebános, a ki a zivatar ellen való harangozást helytelennek ne tartaná, s egyúttal meg ne magyarázná hookworm hookworm hookworm kezelés népnek, hogy a harangszó okozta levegőrázkódás inkább oda vonja a villámot, a helyett, hogy elhárítaná, s így még veszedelmes is.

De hiába minden beszéd. Nyári időben bizony, mikor jégesővel fenyegető felhők torlódnak a szőlőhegyek fölé, a harangozáson kivűl némely helyütt még törött foghagymát és sót is dobálnak a levegőbe a sötét fellegek elriasztására; másutt szentelt viaszból gyúrt golyócskákat és néhány szentelt búzaszemet lőnek puskából paraziták az ember spermájában közelgő vihar elé. Azt is mondják, hogy ha égiháború kitörése előtt valaki a templom ajtajában egy pap mellett állva, jobb lávábal ennek a jobb lábára hág, abban a pillanatban megláthatja magát a pokol fejedelmét egy rémséges sárkány alakjában, melynek a kitátott torka a földtől az égig ér.

Csakhogy a papok ilyenkor a világért sem engednék meg senkinek sem, hogy a lábukra lépjen, minthogy az illető abban a nyomban, a mint a pokolbeli sárkányt meglátta, szörnyet halna ijedtében. Hisz a nép a rosz szemmel való megvetésben vagy ígézésben is. Ha a kis gyermekre valamely rút asszony ilyen szemet vet, szegényke nem sokára meg fog halni, mert az ilyen pillantás kiszívja a szíve vérét. Ha valamely csínos leányt vagy legényt ér az ilyen tekintet, amazt a nehéz kórság, ezt a köszvény fogja gyötörni.

A rosz szemmel megvert ökör legalább egy szarvát, a ló legalább egy patáját el fogja veszíteni. De az paraziták az epe kezelésében szemű asszonyok más részt az ígézésnek keresztvetések, imádságok, sajátszerű taglejtések és rá lehelés által való megszűntetéséhez is értenek.

Valakinek hirtelen támadt betegségét néha azzal is magyarázzák, hogy valamely kutya-vájta gödörbe lépett, a melyen az ördög húzta meg magát; némelyik meg azért esett hirtelenűl betegségbe, mert akaratlanúl bár a Vrzino kolo-ra, vagyis a vilák és boszorkányok gyülekező helyére és játszó terére kerűlt.

Ezt mit igyon az egész család férgeiből embereknek bőrzacskóba bevarrva, a marhának pedig, különösen a csikóknak bádogszelenczébe zárva akasztják a nyakukba. Nem ritkán a falubeli paphoz fordúlnak ily bűbájos szerekért, s ha ez nem teljesíti kérelmüket, akkor egy török hodža-hoz pap vagy valamely javasasszonyhoz folyamodnak.

népi gyógyszerek férgek számára a férgek számára mérgező helyettesítő olcsó

Ha itt-ott mégis akad olyan pap, a ki vállalkozik arra, hogy imádságaival vagy ráolvasásaival a veteményes kertekből, szőlőkből és vetésekből kivarázsolja a kártékony férgeket, s ha azután csakugyan megszűnik a pusztító csapás, akkor az ilyen pap kiváló szentség hírébe jut s csakhamar az egész vidék hozzá folyamodik, hogy a sáskákat, hernyókat stb.

Nem kevésbbé mély gyökereket vert a nép lelkében a jóslásba vetett hit. Jövendőmondásra különösen alkalmas Szent János napja. E napon a leányok olvasztott ólmot csöppentenek hideg vízbe, s a megdermedt ólomdarabkák sajátszerű alakjaiból igyekszenek kiolvasni, hogy milyen állásbeli lesz a jöendőbelijök. Ha példáúl hajóforma mutatkozik, ez tengerészt jelent; puskák és kardok katonára engednek következtetni.

Vad bogácskórókat is szoktak szedni, melyeknek a hegyeit lepörkölik, s azután egy-egy papirdarabkát erősítenek rájok, melyekre egy-egy legénynév van írva; a mely kóró reggelre kivirít, az azon levő név tulajdonosa lesz a leány férje. Pontban éjfélkor az asztalkendőket az ablakon kirázva, hallgatódznak a leányok, az első névre figyelve, melyet odakünt az útczán kiáltanak: ez lesz ugyanis a jövendőbelijük neve.

Hogy még hány évig kell lakodalmukra várniok, azt úgy tudakolják meg a sorstól, hogy hajuk szálára egy gyűrűt kötnek s azt az apostoli hitvallás elmondása közben egy pohárba lógatják: a hányszor a gyűrű a pohárhoz ütődik, annyi évig maradnak még pártában. Igen közönséges a lapoczkákból való jóslás gatanje u lopaticu. Tekintetét mereven a lapoczkacsontra szegezve, mintha csak valami könyvből olvasná, elmondja a jós, kinek a nyájából való a juh, vagy kecske, melyé ama csont volt; hány személyből áll a kérdéses család; él-e még a ház gazdája; jó lélek-e a háziasszony; jó mit igyon az egész család férgeiből kutyák vannak-e ott; milyen a gazda szarvasmarhája; hány kas van a méhesben; gyarapodóban, avagy mit igyon az egész család férgeiből van-e terhelve a jószág, stb.

Végtelen nagy a dalmatáknál a szerencsétlen, mint szintén a szerencsés előjelek száma. Szerencsésnek tartják azt, a ki burokban született, a kinek egy csomó fehér haja van férgek pattanásokat okoznak feje búbján, a ki viperabőrt vagy négylevelű lóherét talál; szerencsés lesz, a ki Szent Péter, Szent Iván, vagy Illés napján a rakott máglya tüze fölött átugrik a nélkűl, hogy magát megpörzsölné, vagy a ki Szent Iván előestéjén megfürdik.

Baljóslatú előjel ellenben, ha valakinek a bal szeme viszket vagy könyezik; ha a tyúk este kodácsol; ha az olaj az asztalon kiömlik; ha a ház fölött elrepűlő holló károg; ha éjjel a ház tetején a kuvik kiált; roszat jelent, ha temetési menet közben valakinek a háza falához támasztják a keresztet, vagy ha a tűzbe dobott só nem serczeg; szerencsétlenséget idéz föl továbbá, a ki macskákra, menyétekre, kigyókra lő. Föld alá rejtett kincsekről számos monda beszél.

A kincset háromfejű sárkány őrzi, mely addig nem tágít mellőle, míg valami kivánsága nem teljesedik, vagy valami varázserejű szót ki nem mondanak.

Kincsásásnál megnyílik az ég, meghasad a föld; kő- és jégeső, vihar és szélvész, a földből kicsapó lángok s reá rohanó legyek töménytelen sokasága igyekszik a kincskeresőt vállalkozásától elriasztani, a ki csak a futásban kereshet menekvést, ha ugyan szörnyet nem hal, vagy legalább hosszan tartó betegségbe nem esik a kiállott ijedségtől. Némelyek úgy elkábúlnak, hogy egész reggelig öntudatlanúl őgyelegnek.

A kincset csak az vihetné el épségben, a ki szentelt ostyát vivő pappal menne érte. Mert Krisztus még a sárkánynál is hatalmasabb. A kincsásáshoz mindenek fölött értőknek tartják a görögöket, kiknek valami régi okirataik is vannak, melyekben megjelölvék azok a helyek, a hol kincsek vannak elásva.

A dalmaták első sorban földmívelésből élnek, továbbá baromtenyésztésből, a partok mentén pedig természetesen halászat- és hajózásból is. E három fő kenyérkereseti ágon kivűl sokan még kisebb vagy nagyobb kiterjedésű kereskedéssel vagy kézmívességgel is foglalkoznak. Még azok is, a kiknek a földmívelés az elsőrendű foglalkozásuk, e mellett a vidék vagy egyéb körűlmények szerint szívesen keresnek a mezei munkától szabad idejökben valami mellékfoglalkozást, minők példáúl a fazekasság, a varsa- vagy kosárfonás, sópárolás, hajóácsolás, kőfejtés és mészégetés, stb.

Kőmívesek, kovácsok, ácsok, vargák, szabók, bádogosok mindenütt találhatók, itt-ott még ötvösök és egyéb fínomabb kézmívesek is. Nagyon elterjedt az opánka-vargák bocskor-készítők mestersége, melylyel asszonyok is foglalkoznak. Az asszonyoknak különben elég dolgot adnak a háziipar többféle ágai, úgy mint a kötés, fonás, szövés, varrás, hímzés, szóval a házi szövetek földolgozása s a maguk és háznépük ruházatának elkészítése.

A hímzés és szövés terén valóságos remekműveket is készítenek, melyek részben saját használatukra, részben eladásra szánvák. Háziiparral különben a férfiak is foglalkoznak, a mennyiben kivált bizonyos házieszközöket és edényeket maguk gyártanak.

mit igyon az egész család férgeiből jelekként, ha paraziták vannak a testben

Mint mindenütt, úgy Dalmácziában is mindinkább tünedezőben van a régi patriarchalis családi élet, s az egyetemes népies vonások e téren is napról-napra többet engednek az egyénieknek; de azért még ma is sok az oly ház, a hol egy tető alatt s közös tűzhely körűl ugyanazon családnak több nemzedéke és kiágazása együtt él. A családi élet szent a paraszt nép előtt, és pedig nemcsak az összetartozó családtagok, hanem az egész együtt lakó háznép szemében is.

Ki-ki hűségesen ragaszkodik házi tűzhelyéhez s nem szívesen hagyja el azt, hacsak a nyomor vagy valamely szerencsétlenség nem kényszeríti. Hogy azonban a családi vagyon végtelen fölaprózás által el ne kallódjék, több fitestvér közűl egyik-másik idegenbe vándorol, mesterségre vagy kiskereskedésre adja magát; másutt az egyik megházasodik s otthon marad, a többi közűl pedig ez papnak, az barátnak megy.

A család feje a gazda; mindjárt utána következik a felesége, a háziasszony. A gazdaság rendesen a legidősb fiúra száll az apáról, néha azonban a gazdának egyik, vagy másik ügyesebb s a gazdaságban jártasabb öcscsére, még pedig többnyire inkább egyszerű átvétel via factimint valami családi határozat, vagy választás útján.

A gazda jár el a vásárokra, ő ad és vesz, ő köt szerződéseket, ő nála van a pénz, melyből ő fedezi a szükséges kiadásokat, ő viseli gondját az egész háznépnek, ő intézi a teendőket, fedd és dorgál, s mit igyon az egész család férgeiből választ gyermekeinek hitvestársat.

Törvény előtt, vagy a falusi gyűlésben is a családfő a család képviselője.

Kezelni a férgeket a kerekférges gyermekekben

Ha a háznak valamely barátja érkezik látogatóba, résztvesz annak megvendégelésében. Ha valahol Krstno ime a család védszentjének vagy ősének ünnepe van, azt is ő rendezi. Minden este kiadja a másnapi munkákat illető rendelkezéseit.

Ő kel legkorábban, hogy az előtte való nap kiadott parancsolatokat teljesíttesse; ő szereli föl a munkára indúló napszámosokat a szükséges szerszámokkal és eleséggel, megtöltvén butykosaikat, tovarije nevű kulacsaikat, bőrtömlőiket vagy kantáikat s megrakván élelemmel torbe nevű tarisznyáikat.

Lehet, hogy érdekel